Keltet�s

Mindazon fizikai �s mechanikai t�nyez�k �sszess�ge, amelyek n�lk�l�zhetetlenek a toj�sban lev� embri� fejl�d�shez �s kikel�s�hez. A term�szetes keltet�skor a kotl�s alak�tja ki, mesters�ges keltet�skor a keltet�g�pben kell megteremteni a megfelel� h�m�rs�kletet, p�ratartalmat, leveg�ell�t�st, a toj�sok forgat�s�t �s h�t�s�t. A keltet�t�r h�m�rs�klete a kotl�s alatt, a b�rrel val� k�zvetlen �rintkez�sben: 39-40 �C. Az optim�lis h�m�rs�klet, amir�l a keltet�t�rben gondoskodni kell, 37-38�C k�r�l van. A h�m�rs�klet nagyobb m�rv� ingadoz�sa nem engedhet� meg, mert az embri� a 41,5-42�C-on elpusztul, 28�C-on meg�ll a fejl�d�se. A p�ratartalom igen fontos szerepet j�tszik abban az anyagcser�ben, amely a keltet�s alatt �ll� toj�s �s k�rnyezete k�z�tt lej�tsz�dik. A csirk�k sz�m�ra a keltet�s 18. napj�ig �lt. 60% k�r�li relat�v p�ratartalom sz�ks�ges. Ezut�n n�velni kell a kel�sig 70%-ra. A pulyk�k keltet�sekor is nagyobb a relat�v p�ratartalom-sz�ks�glet. Term�szetes keltet�skor a toj�sokat k�r�lvev� leveg� kicser�l�d�s�t a tollak �tbocs�t�k�pess�ge teszi lehet�v�. Azonk�v�l naponta legal�bb egyszer, amikor a kotl�s lesz�ll a f�szekr�l, meg�jul a toj�sokat k�r�lvev� leveg�. A keltet�g�p megfelel� szell�ztet�s�r�l gondoskodni kell, mert az embri� olyan k�zegben fejl�dik megfelel�en, amelynek oxig�ntartalma 21%. A toj�sok elhelyez�se �s forgat�sa fontos keltet�stechnol�giai t�nyez�. A toj�sok a keltet�g�pbe hegyes v�g�kkel lefel� t�lc�zva ker�lnek. Kiv�tel a l�dtoj�s, amelyet v�zszintes helyzetben — l�gkamr�val a lapos ventil�tor fel� - kell t�lc�zni. A forgat�s el�seg�ti a szab�lyos v�rkering�st az embri� teste �s a j�rul�kos r�szek k�z�tt. A forgat�snak a keltet�si id�szak els� fel�ben van nagyobb jelent�s�ge. A toj�sok id�nk�nti leh�l�se a h�m�rs�klet-v�ltoz�st k�s�r� nyom�sv�ltoz�s eredm�nyek�nt j� hat�ssal van a g�zcser�re. Legnagyobb jelent�s�ge az intenz�v anyagcsere-folyamatokat k�s�r� biol�giai h� keletkez�s�nek id�szak�ban van. A korszer� keltet�s-technol�gi�ban a toj�sok g�pben �s g�pen k�v�l is h�thet�k. A keltet��zemben v. m�g a termel��zemben t�rt�nik a toj�sok el�zetes kezel�se, oszt�lyoz�sa, l�mp�z�sa, fert�tlen�t�se. A keltet�sre alkalmas toj�sokat nagys�g szerinti oszt�lyoz�s ut�n t�lc�zni kell, �gyelve arra, hogy egy t�lc�ra azonos nagys�g� toj�sok ker�ljenek. Egy-egy teny�szetb�l sz�rmaz� toj�sokat lehet�leg ugyanabban a g�pben kell elhelyezni. A g�pbe berak�s el�tt a toj�sokat legal�bb 24, legfeljebb 72 �r�ig pihentetni kell. A kel�s egy�ntet�s�ge �s gyors lefoly�sa c�lj�b�l ugyanazon keltet�g�pbe azonos m�don el�kezelt, azonos kor�, fajt�j�, ill. azonos hibrid toj�sokat helyeznek. A kikelt csib�ket n�h�ny �rai pihentet�s ut�n oszt�lyozz�k. A j� min�s�g� csibe szikzacsk�ja felsz�v�dott, kem�ny tapint�s�. A keltet�s ut�n 24-30 �r�ig nem �ri a csib�ket k�rosod�s, ha nem jutnak eles�ghez. Naposcsibe sz�ll�t�s�ra mindennem� sz�ll�t�eszk�z ig�nybe vehet�. A z�rt sz�ll�t�t�r h�m�rs�klete 22-29�C k�z�tti legyen. T�len el� kell f�teni, ny�ron pedig el� kell h�teni a sz�ll�t�j�rm� rakod�ter�t. A keltet�g�pek a kapacit�s, az �zemanyag, ill. a h�forr�s, a toj�sok helyzete, forgat�sa v. egy�b bels� v. k�ls� m�szaki jellemz�k alapj�n oszt�lyozhat�k. �lt. h�rom f� keltet�g�pt�pus k�l�nb�ztethet� meg: asztali keltet�g�pek, szekr�nyes motoros keltet�g�pek �s termes keltet�k. Az asztali keltet�g�pek csoportj�ba sorolhat�k a kis asztali keltet�g�pek, amelyek meleg v�zzel v. meleg leveg�vel m�k�dnek. Kapacit�suk 30-t�l 900 toj�sig terjedhet. A szekr�nyes keltet�g�pek �s a termes keltet�k az asztali g�pekn�l l�nyegesen bonyolultabb m�szaki berendez�sekkel meg�p�tett k�sz�l�kek, amelyek toj�sbefogad� k�pess�ge 1200-t�l t�bb t�zezerig is terjedhet