Elnevez�s

A h�mivar� h�zity�kot kakasnak nevezik, az ivartalan�tott form�ja a kappan. A n�ivar� h�zity�k a toj�. Kicsinye a csibe, a „kamasz”, n�vend�k n�ivar� h�zity�k a j�rce vagy csirke. A toj�sokon �l� toj� a kotl�s.

Megjelen�se

A h�zity�k s�lya 0,5-5-7 kg-ig terjedhet. A kakas rendszerint nehezebb a toj�n�l. A t�rp�khez az 500 �s 1200 g k�r�li fajt�kat sorolj�k. Megk�l�nb�ztetnek m�g k�zepes �s nagy test� fajt�kat.

A ty�koknak egy k�l�nlegess�g�k a tarajuk, melynek igen sokf�le megjelen�si form�ja lehet (egyszer�, r�zsa, bors�, szarv, stb.). A kakasok taraja nagyobb, mint a toj�k�.

A ty�kok ivar dimorfizmus�t er�s�ti m�g a kakasok t�bbnyire legyez�szer� farktolla.

Cs�dnek a l�b tollmentes r�sz�t nevezik. B�r egyes fajt�kn�l ez is lehet tollas, p�ld�ul cochin, melyekn�l a tollazotts�g m�g az ujjakra is r�fut. A ty�kokn�l h�rom ujj el�ren�z, a negyedik h�tra. Egyes fajt�k k�l�nlegess�ge, hogy �t ujjuk van (p�ld�ul: a selyemty�knak), ez esetben kett� n�z h�tra.

Az id�s kakasok egy �n. „sarkanty�val” rendelkeznek, mely valamif�le fegyver szerep�t t�lti be t�mad�sokn�l. Ez a sarkanty� id�s kakasokn�l igen hossz�ra �s hegyesre n�het.

Tolltakar�

A tolltakar�nak igen nagy a sokf�les�ge, eg�sz sor sz�nben �s rajzolatban fordul el�. Vannak k�l�nleges tollk�pz�dm�nyek is, mint p�ld�ul a selyem ty�kokn�l vagy borzas, mint p�ld�ul a chab� ty�kfajtan�l. T�bbnyire a kakas a d�szesebb tollazatvisel�. A ty�k rendszerint �vente �szkor v�ltja a toll�t (vedl�s). Az �j �szi tollruh�ban a legszebb a ty�k �s t�bbek k�z�tt ez�rt �ppen t�len vannak a baromfi ki�ll�t�sok is. Itt fajt�ra jellemz� le�r�sok szerint �rt�kelik �s pontozz�k a ty�kokat. �v k�zben f�leg a kakas „tapos�sa” alatt szenved a toj�k tollazata. N�mely csoportokban olykor teljesen kopasz h�t� toj�kat is meg lehet figyelni, ami a tapos�s eredm�nye. Amennyiben a tollazat a cs�dig, ill. az ujjakig �r, szakmegnevez�ssel „gaty�nak” h�vj�k. Lehet m�g b�bit�juk, szak�lluk is.

Mivel a ty�knak hi�nyzik a j� t�rl�t�sa a megfelel� l�t�si sz�g hi�nya miatt, ez�rt k�nytelen s�t�l�s k�zben a fej�t el�re-h�tra mozgatni �s �gy felt�rk�pezni a k�rnyezet�t, mint a legt�bb mad�r.

Viselked�s

T�rpe f�nix kotl�s csib�kkel.

• Hangkiad�sok

A kakas jellegzetes „kikiriki” vagy „kukurik�” hangja a ter�let megjel�l�s�re szolg�l, �s eztkukor�kol�snak h�vj�k. T�bbnyire reggel, napfelkelte el�tt kukor�kol a kakas, d�lk�r�l �s este. A kakaskukor�kol�st a r�maiak id�meghat�roz�sra haszn�lt�k; ha meghallott�k a kukor�kol�st, azt jelentette, hogy pontosan �jf�l �s napfelkelte k�z�tt j�r az id�. A kotyog�s minden ivar�rett ty�k szok�sos hangkibocs�t�sa, sokf�lek�ppen �rtelmezhet�; az a figyelmeztet�, fenyeget�, csalogat�, h�v�hangja, de ezt haszn�lhatja a toj�srak�s �ltali fajdalom hangjak�nt is, csak mindig egy kicsit m�s �rnyalatban. Jellegzetesek a kotl�s csib�ir�l gondoskod� hangkibocs�t�sai. Bizony�tott, hogy a toj�sban l�v� csib�k kikel�s�k el�tt k�pesek egym�ssal hang alapj�n kommunik�lni, �s �gy valamelyest be�ll�tani az �gynevezett szinkronkel�st hogy nagyj�b�l azonos id�ben kelljenek ki a toj�sb�l.

• T�pl�l�kkeres�s

Term�szetes k�rnyezet�kben a ty�kok magvakat, giliszt�kat, csig�kat, rovarokat, egereket fogyasztanak. A ty�kok t�pl�l�kkeres�s k�zben nagyon figyelnek, sz�vesen tart�zkodnak fedez�kben gazdag k�rnyezetben. Gyomrukban vagy a begy�kben apr� k�vek seg�ts�g�vel �rlik meg a t�pl�l�kot. �r�l�k�k az �gynevezett klo�k�n kereszt�l t�vozik.

• N�szviselked�s, toj�srak�s

A kakasnak jellegzetes udvarl�si viselked�se van, szab�lyosan t�ncik�l a toj� el�tt, mik�zben egyik sz�rny�val meg�rinti a f�ldet, majd felugrik a toj� h�t�ra. A kopul�ci� k�zben megfigyelhet�, hogy a kakas cs�r�vel a toj� fej- vagy nyaki tollazat�ba kapaszkodik.

A h�zity�k �vente 250 vagy ak�r t�bb, mint 300 darab toj�st k�pes produk�lni, ha naponta elveszik el�le a rakott toj�st. Ha nem veszik el a toj�st, akkor a legt�bb fajta neki�llna a kotl�snak. Bizonyos fajt�kn�l a kiteny�szt�s�k sor�n teljesen visszaszor�tott�k a kotl�si hajlamukat. N�ha el�fordulhat (f�leg azokn�l, melyek maguk mesters�gesen lettek keltetve), hogy a kotl�st f�lbehagyj�k �s lesz�llnak a f�szekr�l. A keltet�si id� norm�l esetben 21 nap.

• Szoci�lis viselked�s

A ty�kokn�l jellemz� a rangsor, amely m�s �llatcsoportokhoz k�pes meglehet�sen laza. Mivel a ty�kok a ty�k�lban folyamatosan a legfels� �l� rudakra igyekeznek, aj�nlott a rudakat mind egy szintben elhelyezni, hogy a rendszeres vet�lked�seket �s vereked�seket a legjobb helyek�rt elker�lj�k. Bizonyos fajt�k kimondottan alacsony elhelyez�s� �l� rudakat ig�nyelnek. A takarm�nyt is sz�les k�rben vagy t�bb ponton adagoljuk, hogy a ranglist�n alacsony helyen l�v� egyedek ne szenvedjenek hi�nyt a magasabb rang�ak zavar�sai miatt. N�ha el�fordulhat tollh�zkod�s vagy kannibalizmus is a ty�kokn�l. Ez f�leg ty�ktart� telepeken fordul el�, ahol a ty�kok kis helyre vannak bezs�folva �s egyszer�en unatkoznak, nem tudj�k kiel�g�teni kapirg�l�, izg�ga ig�nyeiket.

• �letmenet

A ty�k maxim�lis �lettartam�r�l viszonylag kev�s megb�zhat� adat �ll rendelkez�sre. R�gi k�nyvekben olyan adatok is olvashat�k, miszerint 50 �vet is el�rik. A val�s�gban, a legt�bb jelent�s szerint 5-7 �vig �lnek (ha el�bb le nem v�gj�k �ket), illetve kiv�teles esetekben 8-9 �v. Toj�shozamra kiteny�sztett fajt�k rendszerint el�bb elhullnak, mivel nagyobb m�rt�kben akn�zz�k ki szervezet�k energi�it, el�bb legyeng�lnek. A m�sodik �let�vt�l kezdve a toj�shozam minden esetben l�nyegesen visszaesik.

H�zias�t�sa

T�rt�nete

Molekul�ris biol�gia, teszi lehet�v� azt a felt�telez�st, hogy a h�zity�k (G. g. domesticus) a Burma-Bankivaty�kokt�l (G. g. gallus) sz�rmazik. K�n�b�l sz�rmaz� csontleletek utalnak arra, hogy m�r Kr. e. a 6. sz�zadban v�gbemehetett a h�zias�t�s. Megb�zhat� bizony�t�kok a h�zias�t�sr�l az Indus k�rny�k�r�l sz�rmaznak id�sz�m�t�sunk el�tt 2500-2100-b�l. Az els� eur�pai leletek a korai j�gkorszakb�l sz�rmaznak. Az akkori ty�kok m�g j�l tudtak rep�lni, kev�sb� voltak ter�let h�ek, mint a mai ty�kok, ez�rt folyamatosan �lakban tartott�k �ket. N�metorsz�gi leletek mellett franciaorsz�giakat is tal�ltak, ut�bbi helyre feltehet�en a F�niciaiak �ltal ker�lt. Kr. el�tti 5./4. sz�zadb�l Sv�jcban is tal�ltak leleteket M�hlin k�rny�k�n.

A h�zity�k h�zias�t�s�val kapcsolatban k�t, egym�snak r�szben ellentmond� elm�let l�tezik.

A kor�bbi elm�let szerint a h�zity�k monofiletikus sz�rmaz�s�, teh�t egyetlen �st�l sz�rmazik. Ezek szerint a h�zity�k �se a bankivaty�k, amely El�- �s H�ts�-Indi�ban, valamint Indon�zia legt�bb sziget�n �shonos. Azt az elm�letet al�t�maszt� �rvek a k�vetkez�k:

a bankiva, v�ltoz�konys�ga miatt, k�nnyen k�pez fajt�kat,

• a h�zity�k alapsz�nei felfedezhet�k a bankiva sz�neiben,
• a hangjuk egyforma,
• a bankiva – h�zity�k keresztez�sek szaporod�k�pes ut�dokat eredm�nyeznek.

Az �jabb vizsg�latok egyre ink�bb a h�zity�k t�bb �sre visszavezethet�, polifiletikus sz�rmaz�s�ra utalnak. Ezek szerint k�vetkez� fajok vehettek r�szt a h�zity�k kialakul�s�ban:

A kutat�k �rvei szerint a h�zity�k popul�ci�j�ban t�l nagy a v�ltozatoss�g ahhoz, hogy ez egyetlen �sre legyen visszavezethet�. Ezen k�v�l a h�zity�knak vannak olyan tulajdons�gai, amelyek a bankiv�n�l hi�nyoznak (p�ld�ul �t l�bujj). K�nny� szel�d�thet�s�g�t val�sz�n�leg a sz�rke dzsungelty�knak k�sz�nheti.

Elterjed�se

Kakas �s n�h�ny ty�k.

Domesztik�ci�ja �sat�si leletek alapj�n a Kr.e. 3. �vezredben ment v�gbe. A babil�niak  m�r a Kr.e. 2. �vezredben tartottak ty�kot, az assz�rokn�l a Kr.e. 7. sz�zadb�l vannak r�la adatok.

G�r�gorsz�gba perzsa k�zvet�t�ssel ker�lt. Az �korban ker�lt Eur�p�ba, az els� �r�sos feljegyz�sek K. e. 5-4. �vsz�zadb�l, g�r�g �r�kt�l sz�rmaznak. K�z�p-Eur�p�ba val�sz�n�leg kelta k�zvet�t�ssel ker�lt.

Sussex toj� porcel�n sz�nben.

Fajt�k

A h�zity�knak az ember igen sok v�ltozat�t el��ll�totta a sz�m�ra fontosnak vagy �rdekesnek tartott tulajdons�gokra szelekt�lva. Napjainkra legal�bb 200 ty�kfajt�t teny�sztettek ki! Ezek k�z�l sz�mos d�szty�k van, melyet sz�p toll��rt, megjelen�s��rt teny�sztettek ki. M�sikak egykor igen j� h�sfajt�k �s/vagy toj�shozam�ak voltak, de m�ra leszor�tott�k �ket hibrid fajt�k. Ez a rengeteg fajta ma f�leg hobbiteny�szt�k munk�ss�g�nak k�sz�nhet�en maradnak fenn. T�bb fajta igen kev�s egyede maradt fenn, kevesen teny�sztik, ritk�v� v�lt. Elengedhetetlen n�mi genetikai szaktud�s, hat�rokon �tny�l� kapcsolattart�s a fenntarthat� teny�szt�s �rdek�ben.

Sz�mos fajta egy-egy orsz�gban fordul el�. Magyar ty�k, erd�lyi kopasz nyak� ty�k, szlov�k oravka,hrvatica, poszaviai b�bos ty�k sokkal kev�sb� ismertek, elterjedtek, mint egy cochin vagy orpington fajta, melyek minden kontinensen h�d�tanak.

A fajt�k sz�m�t csak b�v�ti a rengeteg hibrid fajta, melyeket toj�shozamra vagy h�stermel�sre teny�sztettek ki, de ki�ll�t�sokon nem �llj�k meg a hely�ket. Kisgazdas�gokba, �nell�t� kistermel�knek se aj�nlott tart�suk, hiszen hamar lerobbannak, �lettartamuk 2-3 �v a t�bbi fajta 4-8 v�rhat� �lettartam�val szemben. A hibridek r�ad�sul bizonyos tart�si k�r�lm�nyek k�z�tt produk�lj�k csak azt a teljes�tm�nyt, amire kiteny�sztett�k �ket. Ezzel szemben a r�gi hagyom�nyos fajt�k k�z�tt b�tran lehet v�logatni, k�n�lati palett�juk igen sz�les. Szabadon v�logathat� tulajdons�g, toj�shozam vagy h�stermel� teljes�tm�ny, kin�zet, stb. szerint. Mindenki megtal�lhatja a sz�m�ra legalkalmasabb, legkedvesebb fajt�t.

Betegs�gek

A baromfipestis mellett, tetvek, l�b r�h�ss�g, gomb�k, Escherichia coli �ltal okozott betegs�gek is fell�phetnek. Ezen k�v�l deform�ci�k is el�fordulhatnak, a sz�rny hi�nya, amely �r�kletes. Kokcidi�zis, egy hasmen�ses megbeteged�s. Marek, egy b�nul�si hal�loz�s, mely gyakran csib�kn�l vagy fiatal n�vend�kekn�l fordul el�. Egy v�sz, melyet olt�ssal kell orvosolni vagy megel�zni. Ez ut�bbi olykor 100% puszt�t�st is okozhat.

                                                                                                                                                                                                                       For�s: wikip�dia